Ács Péter – Siptár Péter 1994. Túl a gondozott beszéden. In Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 550–580.

Andó Éva 2002. A történetmondás kommunikatív jellemzői. PhD-értekezés. ELTE, Budapest.

Andó Éva 2006. A beszélt nyelvi történetmondások elemzésének kognitív és funkcionális szempontjai. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Budapest, Tinta. 113–156.

Auer, Peter 1992. The neverending sentence: rightward expansion in spoken language. In Kontra, Miklós – Váradi, Tamás (eds.): Studies in spoken languages: English, German, Finno-Ugric. Linguistic Institute, Hungarian Academy of Sciences, Budapest, 41–59.

Batliner, Anton – Steidl, Stefan – Nöth, Elmar 2007. Laryngealizations and emotions: How many babushkas? Proceedings of the International Workshop on Paralinguistic Speech. Deutsches Forschungszentrum für Künstliche Intelligenz, Saarbrücken. 17–22. http://www2.dfki.de/paraling07/papers/06.pdf

Beattie, Geoff 1978. Floor apportionment and gaze in conversational dyads. British Journal of Social and Clinical Psychology 17. 7–16.

Beattie, Geoff 1983. Talk: An analysis of speech and non-verbal behaviour in conversation. Open University Press, Milton Keynes.

Beebe, John 1981. Social and situational factors affecting communicative strategy of dialect code-switching. International Journal of the Sociology of Language 32, 139–149.

Bell, Allan 1984. Language style as audience design. Language in Society 13, 145-204

Blom, Peter – Gumperz, John J. 1972. Social meaning in linguistic structure: Code-switching in Norway. In Gumperz, John – Hymes, Dell (ed.): Directions in sociolinguistics. New York: Holt, Rinehart & Winston. 407–434.

Bolotova, Olga 2003. On some acoustic features of spontaneous speech and reading in Russian (quantitative and qualitative comparison methods). In Solé, Maria-Josep – Recasens, Daniel – Romero, Joachim (eds.): Proceedings of the 15th International Congress of Phonetic Sciences. Barcelona 3-9 August 2003. Universitat Autonoma de Barcelona, Barcelona, 913–916.

Bóna Judit 2004. A beszédészlelési folyamat megakadásai. Beszédkutatás 2004. 223–230.

Bóna Judit 2004. A hadaró beszéd sajátosságai spontán és félspontán megnyilatkozásokban. Beszédgyógyítás 15/1. 74–82.

Bóna Judit 2005. A hadaró és a gyors beszéd temporális sajátosságai. Magyar Nyelvőr 129. 235–242.

Bóna Judit 2006a. A megakadásjelenségek akusztikai és percepciós sajátosságai. Beszédkutatás 2006. 101–113.

Bóna Judit 2006b. Tudunk-e változtatni spontán beszédünk tempóján? In Mártonfi Attila – Papp Kornélia – Slíz Mariann (szerk.): 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Argumentum, Budapest, 560–566.

Bondarko, Liya V. – Volskaya, Nina B. – Tananaiko, Svetlana O. – Vasilieva, Ludmila A. 2003. Phonetic properties of Russian spontaneous speech. In Solé, Maria-Josep – Recasens, Daniel – Romero, Joachim (eds.): Proceedings of the 15th International Congress of Phonetic Sciences. Barcelona 3-9 August 2003. Universitat Autonoma de Barcelona, Barcelona, 2973–2976.

Bortfeld, Heather – Leon, Silvia D. – Bloom, Jonathan E. – Schober, Michael F. – Brennan, Susan E. 2001. Disfluency rates in conversation: Effects of age, relationship, topic, role, and gender. Language and Speech 44, 123–147.

Boscolo, Brian – Ratner, Nan Berstein – Rescola, Leslie: Fluency of School–Aged Children With a History of Specific Expressive Language Impairment: An Exploratory Study. American Journal of Speech-Language Pathology. Vol. 11. 41–49.

Braun, Angelika – Künzel, Hermann J. 2003. The effect of alcohol on speech prosody. In Solé, Maria-Josep – Recasens, Daniel – Romero, Joachim (eds.): Proceedings of the 15th International Congress of Phonetic Sciences. Barcelona 3-9 August 2003. Universitat Autonoma de Barcelona, Barcelona, 2645–2648.

Butterworth, Brian 1989. A beszédszünetek adaléka. In Pléh Csaba (szerk.): A beszédmegértés és a beszédprodukció pszichológiája. Szöveggyűjtemény. Tankönyvkiadó, Budapest, 251–274.

Carletta, Jean – Mellish, Christopher S. 1996. Risk–taking and recovery in task-oriented dialogue. Journal of Pragmatics 26. 71–107.

Chesire, Jenny 1982. Linguistic variation and social function. In. Romaine, Suzanne: Sociolinguistic variation in speech communities. London: Edward Arnold. 153–166.

Clark, Herb H. – Fox Tree, Jean E. 2002. Using uh and um in spontaneous speaking. Cognition 84. 73–111.

Couper-Kuhlen, Elizabeth – Selting, Margret (eds.) 1996. Prosody in conversation. Interactional studies. Cambridge University Press, Cambridge.

Coupland, Nicolas 1981. The social differentiation of functional language use: A sociolinguistic investigation of travel agency talk. PhD thesis. University of Wales Institute of Science, and Technology, Cardiff.

Crystal, Thomas H. – House, Arthur S. 1982. Segmental durations in connected speech signals: Preliminary results. Journal of the Acoustical Society of America 72/3. 705-716.

Csűry Bálint 1925. A szamosháti nyelvjárás hanglejtésformái. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Közleményei 22. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.

Davidson, Lisa 2006. Schwa Elision in Fast Speech: Segmental Deletion or Gestural Overlap? Phonetica 63. 79-112.

Dér Csilla Ilona 2005. Diskurzusszerveződés és grammatikalizáció. Nyelvtudományi Közlemények. 102: 247–264.

Dér Csilla Ilona – Markó Alexandra 2007. A magyar diskurzusjelölők szupraszegmentális jelöltsége. In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.): Nyelvelmélet – nyelvhasználat. Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához 74.: Kodolányi János Főiskola – Tinta Kiadó, Székesfehérvár – Budapest, 61–67.

Dér Csilla Ilona 2008. Diskurzusjelölők az internetes nyelvhasználatban. In: Sárdi Csilla (szerk.) MANYE XVII. Kommunikáció az információs technológia korszakában. Pécs – Székesfehérvár: MANYE – Kodolányi János Főiskola. 444–450.

Dilley, Laura – Shattuck-Hufnagel, Stefanie – Ostendorf, Mari 1996. Glottalization of word-initial vowels as a function of prosodic structure. Journal of Phonetics 24. 423–444.

Douglas-Cowie, Ellen 1978. Linguistic code-switching in a Northern Irish village: Social interaction and social ambition. In: Trudgill, Peter (ed.): Sociolinguistic patterns in British English. London: Edward Arnold. 37–51.

Dömötör Adrienne 2008b. Jel és funkciók – az úgymond mai szerepeinek összefüggésrendszere. In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.) Jel és jelentés. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 83. Kodolányi János Főiskola – Tinta Könyvkiadó, Székesfehérvár – Budapest, 100–105.

Duez, Danielle 1982. Silent and non-silent pauses in three speech styles. Language and Speech 25. 11-25.

Elekfi László – Wacha Imre é. n. [2003]. Az értelmes beszéd hangzása. Mondatfonetika – kitekintéssel a szövegfonetikára. Szemimpex Kiadó, Budapest.

Érsok Nikoletta Ágnes 2003. Írva csevegés – virtuális írásbeliség. Magyar Nyelvőr 127: 99–104.

Fábricz Károly 1988. A beszélt nyelvi szövegalkotás kérdéséhez. In Kontra Miklós (szerk.): Beszélt nyelvi tanulmányok. Linguistica, Series A, Studia et Dissertationes 1. 76–89.

Fónagy Iván – Magdics Klára 1960a. Beszédsebesség, szólam, ritmusérzés. Magyar Nyelv 56. 450-458.

Fox Tree, Jean E.– Schrock, Josef C. 2002. Basic meanings of you know and I mean. Journal of Pragmatics 34. 727–747.

Fromkin, Victoria A. (ed.) 1973. Speech errors as linguistic evidence. Mouton, The Hague–Paris.

Fromkin, Victoria A. (ed.) 1980. Errors in linguistic performance: Slips of the tongue, ear, pen, and hand. Academic Press, New York.

Gal, Suzanne 1979. Language shift: Social determinants of linguistic change in bilingual Austria. New York: Academic Press.

Giles, Howard – Smith, Philip 1979. Accommodation theory: Optimal levels of convergence. In Giles, Howard – Clair, Robert S.T. (ed.)Language and social psychology. Oxford: Blackwell. 45–65.

Giles, Howard 1980. Accommodation theory: Some new directions. York Papers in Linguistics 9, 105–136

Gocsál Ákos 1999. Egyéni különbségek az artikulációs tempó percepciójában. Beszédkutatás ’99. Budapest. 19-29.

Gocsál Ákos 2000. A beszéd időviszonyai különböző életkorú személyeknél. Beszédkutatás 2000. 39–50.

Gocsál Ákos 2001. Gyorsabban beszélnek-e a nők, mint a férfiak? Beszédkutatás 2001. 61–72.

Gocsál Ákos – Huszár Ágnes 2003. Csábító hangok. Beszédkutatás 2003. 9–18.

Gósy Mária 1997. A szavak hangalakjának változása a gyermeknyelvben. Beszédkutatás ’97. 1–38.

Gósy Mária 1997. A szó felismerése: folyamatok és stratégiák. Beszédkutatás ’97. 63–117.

Gósy Mária 1997. Semleges magánhangzók a magyar beszédben. Magyar Nyelvőr 121. 9–19.

Gósy Mária 1998. A zöngésségi folyamat a (spontán) beszédben. Beszédkutatás ’98. 1–20.

Gósy Mária 1999. A kommunikáció kezdetei: a kifejező sírástól a gőgicsélésig. In Kugler Nóra–Lengyel Klára (szerk.): Ember és nyelv. Tanulmánykötet Keszler Borbála tiszteletére. ELTE BTK, Budapest, 122–127.

Gósy Mária 1999. Pszicholingvisztika. Corvina, Budapest.

Gósy Mária 2000. A beszédszünetek kettős funkciója. Beszédkutatás 2000. 1–14.

Gósy Mária 2000. A [p, t, k] mássalhangzók zöngekezdési ideje. Magyar Nyelvőr 124. 195–204.

Gósy Mária 2002. A hangsúlyeltolódás jelensége. In Balázs Géza, A. Jászó Anna, Koltói Ádám (szerk.): Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 193–197.

Gósy Mária 2002. A megakadásjelenségek eredete a beszédprodukció tervezési folyamatában. Magyar Nyelvőr 126. 192-204.

Gósy Mária 2003. A spontán beszédben előforduló megakadásjelenségek gyakorisága és összefüggései. Magyar Nyelvőr 127: 257–277.

Gósy Mária 2003. Virtuális mondatok a spontán beszédben. Beszédkutatás 2003. 19–43.

Gósy Mária 2004. A spontán magyar beszéd megakadásainak hallás alapú gyűjteménye. Beszédkutatás 2004. 6–18.

Gósy Mária 2004. Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó, Budapest.

Gósy Mária 2004. The manifold function of schwa. Grazer Linguistische Studien 62. (Herbst 2004) 15–26.

Gósy Mária – Markó Alexandra 2006. Szegmentumsorok hibás kivitelezése a beszédprodukcióban. Magyar Nyelvőr 130/2. 198–214.

Gósy Mária – Horváth Viktória 2007. Fonetikai elemzések a spontán beszédben: alapok, kihívások. Beszédkutatás 2007. 7–18.

Greisbach, Reinhold – Mücke, Doris – Warnking, Maja 2003. Articulatory investigations of assimilatory processes in German spontaneous speech. In Solé, Maria-Josep – Recasens, Daniel – Romero, Joachim (eds.): Proceedings of the 15th International Congress of Phonetic Sciences. Barcelona 3-9 August 2003. Universitat Autonoma de Barcelona, Barcelona, 2969–2972.

Gyarmathy Dorottya 2006. A beszédpercepciós és beszédprodukciós folyamat összefüggései a megakadásjelenségek tükrében. In: MANYE XVI. Tanulmánykötet Vol. 3/2., szerk.: Heltai Pál, Szent István Egyetemi Kiadó, 449-455.

Gyarmathy Dorottya: Az alkohol hatása a spontán beszédprodukcióra. Beszédkutatás 2007. 108–120.

Hámori Ágnes 2006. A társalgási műfajokról. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Budapest: Tinta. 157–181.

Hámori Ágnes 2008. A figyelem és a beszédaktusok összefüggései a társalgásban. In: Tolcsvai Nagy Gábor – Ladányi Mária (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Budapest: Akadémiai. 161–201.

Hegedűs Lajos 1957. Beszédtempó-elemzések. Magyar Nyelvőr 81. 223-227.

Hoffmann Ildikó 2000. Hadaró beszéd vagy gyors beszéd? In.: Alkalmazott nyelvészeti tanulmányok IV. Szerk.: Lengyel Zsolt – Navracsics Judit – Nádasi Edit 17-23.

Hoffmann Ildikó 2002. Afáziás személyek spontán beszédének tempója. In Tóth Szergej (szerk.) Nyelvünk és kultúránk találkozása. 112–120.

Hoffmann Ildikó, Németh Dezső, Kálmán János 2005. A beszéd időviszonyai Alzheimer-kórban. Beszédgyógyítás 16.

Horton, William S. – Spieler, Daniel H. 2007. Age-Related Differences in Communication and Audience Design. Psychology and Aging 22, 281–290

Horváth Viktória 2004. Megakadásjelenségek a párbeszédekben. Beszédkutatás 2004. 187–199.

Horváth Viktória: Vannak-e „női” és „férfi” megakadásjelenségek a spontán beszédben? Magyar Nyelvőr 131/3. 315–323.

Horváth Viktória 2006. A spontán beszéd és a beszédfeldolgozás összefüggései gyerekeknél. Beszédkutatás 2006. 134–146.

Huszár Ágnes 2005. A gondolattól a szóig. A beszéd folyamata a nyelvbotlások tükrében. Tinta Könyvkiadó, Budapest.

Imre Angéla 2005. Különböző műfajú szövegek szupraszegmentális jellemzői. Magyar Nyelvőr 129. 510–520.

Iványi Zsuzsanna 2001. A nyelvészeti konverzációelemzés. Magyar Nyelvőr 125: 74–93.

Iványi Zsuzsanna 2003. A „nyelvemen van”-jelenség német és magyar nyelvű beszélgetésekben. Nyelvészeti vizsgálatok a konverzációelemzés módszereivel. Magyar Nyelvőr 127: 76–91.

Kaló Zsuzsa – Rácz József 2008. Droghasználókkal készített interjúk szövegtipológiai elemzése az ágencia szempontjából. In: Tátrai Szilárd – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Szöveg, szövegtípus, nyelvtan. Budapest: Tinta. 175–181.

Kassai Ilona 1988. A szünet kérdésköre a szöveglejegyzésben. In Kontra Miklós (szerk.): Beszélt nyelvi tanulmányok. Linguistica, Series A, Studia et Dissertationes 1. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 22–43.

Kátainé Koós Ildikó 1998. Kommunikációs keret az első életévben: intonáció – gőgicsélés. Beszédkutatás ’98. 58–67.

Keszler Borbála 1983. Kötetlen beszélgetések mondat- és szövegtani vizsgálata. In Rácz Endre – Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 164–202.

Kohler, Klaus J. 2000. Investigating unscripted speech: Implications for phonetics and phonology. Phonetica 57. 85–94.

Kontra Miklós 1988b. Szöveglejegyzési és elemzési kérdésekről a gazdagréti felvételek kapcsán. In Kontra Miklós (szerk.): Beszélt nyelvi tanulmányok. Linguistica, Series A, Studia et Dissertationes 1. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 59–75.

Kovács Andrea 1996. Fonetikai jelenségek egy kétéves gyermek nyelvében. Beszédkutatás 1996. 31–43.

Kugler Nóra 2007. A talán lexéma episztemikus funkcióinak vizsgálata beszéltnyelvi korpuszon. Magyar Nyelvőr 131: 212–235.

Labov, Willam 1966. The social stratification of English in New York City. Center for Applied Linguistics, Washington D.C.

Labov, Willam 1972. Sociolinguistic patterns. Philadelphia: University of Pennsylvania Press.

Labov, William 1981. Can dialectology deal with spontaneous speech? In Warkentyne, Henry J. (ed.): Papers from the Fourth International Conference on Methods in Dialectology. Department of Linguistics, University of Victoria, British Columbia, Canada, 7–28.

Laczkó Mária 1991. The interrelation of articulation rate and pauses in children’s speech. In Gósy, Mária (ed.): Temporal factors in speech. A collection of papers. Research Institute for Linguistics, HAS, Budapest. 139–151.

Laihonen, Petteri 2003. Interakció-kutatások a telefonbeszélgetés nyitó szakaszáról. In: Világosság 2003: 1–2: 147–156. http://epa.oszk.hu/01200/01273/00004/pdf/20050906181705.pdf

Lang, Frieder R. – Carstensen, Laura L. 2002. Time counts: Future time perspective, goals and social relationships. Psychology and Aging 17,125–139.

Le Page, Robert B. 1980. Projection, focusing, diffusion. York Papers in Linguistics 9: 9–31.

Levelt, Willem J. M. 1989. Speaking: From Intention to Articulation. A Bradford Book. The MIT Press, Cambridge (Massachusetts)–London (England).

Liu, Huei-Mei – Tsao, Feng-Ming – Kuhl, Patricia K. 2003. Speech Input to Infants: The Acoustic-phonetic Characteristics of Infant-directed Speech in Mandarin Chinese. In Solé, Maria-Josep – Recasens, Daniel – Romero, Joachim (eds.): Proceedings of the 15th International Congress of Phonetic Sciences. Barcelona 3–9 August 2003. 901–904.

MacWhinney, Brian – Osser, Harry: Verbal Planning Functions in Children’s Speech. Child Development 1977. 48. 987–985.

Mahl, George F. 1972. People talking when they can’t hear their voices. In: Siegmann, Aron W. – Pope, Benjamin (ed.), Studies in dyadic communication. New York: Pergamon. 211–264.

Markó Alexandra 2004. Megakadások vizsgálata különféle monologikus szövegekben. Beszédkutatás 2004. 209–222.

Markó Alexandra 2005. A temporális szerkezet jellegzetességei eltérő kommunikációs helyzetekben. Beszédkutatás 2005. 63–77.

Markó Alexandra 2005. „Szavak nélkül”. Nonverbális vokális közlések fonetikai elemzése. Magyar Nyelvőr 129. 88–104.

Markó Alexandra 2006. A hümmögés mint beszédaktus. In: Mártonfi Attila – Papp Kornélia – Slíz Marianna (szerk.) 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Budapest: Argumentum Kiadó, 2006. 604–612.

Markó Alexandra 2006. A megakadásjelenségek hatása a beszédészlelésre. Alkalmazott Nyelvtudomány VI/1–2. 103–118.

Markó Alexandra – Bóna Judit 2006. A spontán beszéd lejegyzésének néhány módszertani kérdése. Beszédkutatás 2006. 124–133.

Markó Alexandra – Dér Csilla Ilona 2008. Magyar diskurzusjelölők korpuszalapú vizsgálata. In: Bereczki András – Csepregi Márta – Klima László (szerk.): Urálisztikai Tanulmányok 18. Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére. ELTE BTK Finnugor Tanszék – Numi-Tórem Finnugor Alapítvány, Budapest. 535–556.

McLaughin, Scott F. – Cullinan, Walter, L. 1989. Disfluencies, utterance length, and linguistic complexity in nonstuttering children. Journal of Fluency Disorders 14/1. 17–36.

Menyhárt Krisztina 1998. Nyelvi meghatározottság a beszédszünetek észlelésében. Beszédkutatás ’98. 47–57.

Menyhárt Krisztina 2000. A beszéd temporális sajátosságai kétnyelvűeknél (kisiskoláskortól időskorig). Beszédkutatás 2000. 51-62.

Menyhárt Krisztina 2003. A spontán beszéd megakadásjelenségei az életkor függvényében. In Hunyadi László (szerk.): Kísérleti fonetika, laboratóriumi fonológia a gyakorlatban. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, Debrecen. 125–138.

Misono, Yasuko – Kiritani, Shigeru 1990. The distribution pattern of pauses in lecture-style speech. Logopedics and Phoniatrics 2. 110–113.

A. Molnár Ildikó 1979. Hezitációs jelenségek az élőbeszédben. In Bolla Kálmán (szerk.): A beszédintonáció néhány elméleti, módszertani és gyakorlati problémája. Magyar Fonetikai Füzetek 3. 49–57.

Nemesi Attila László 2000. Benyomáskeltési stratégiák a társalgásban. Magyar Nyelv 96. 418-436.

Németh T. Enikő 1996. A szóbeli diskurzusok megnyilatkozás-példányokra tagolása. Nyelvtudományi Értekezések 142. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Németh T. Enikő 1996. On the role of pragmatic connectives in Hungarian spoken discourses.: ERIC Document Reproduction Service No. ED 379 937. Washington.

Németh T. Enikő 1998. A hát, így, tehát, mert kötőszók pragmatikai funkciójának vizsgálata. Magyar Nyelv 94. 324–331.

Nicolaidis, Katerina 2001. An electropalatographic study of Greek spontaneous speech. Journal of the International Phonetic Association 31. 67–85.

Quené, Hugo 2007. Multilevel modeling of between-speaker and within-speaker variation in spontaneous speech tempo. Manuscript under review. http://www.let.uu.nl/~Hugo.Quene/personal/onderzoek/publmss.html

Quené, Hugo 2007. On the just noticeable difference for tempo in speech. http://let.uu.nl/~Hugo.Quene/personal/onderzoek/q.jphon.20060912.pdf

Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.) 1997. Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Osiris Kiadó, Budapest.

Redi, Laura – Shattuck-Hufnagel, Stefanie 2001. Variation in the realization of glottalization in normal speakers. Journal of Phonetics 29. 407–429.

Romaine, Suzanne 1980. Stylistic variation and evaluative reactions to speech. Language and Speech 23. 213–232.

Schegloff, Emanuel A. 1979. The relevance of repair to “syntax-for-conversation”. In Givón, Talmy (ed.): Syntax and semantics. Vol. 12. Discourse and syntax. Academic Press, New York, 261–286.

Schegloff, Emanuel A. 1998. Reflections on studying prosody on talk-in-interaction. Language and Speech 41. (3–4.) 235–263.

Schirm Anita 2006: Az -e kérdő partikula nyomában. In: Gárgyán Gabriella – Sinkovics Balázs (szerk.) LingDok.5. Nyelvész-doktoranduszok dolgozatai. Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola. 131–153.

Schleicher Nóra 2007. „Nem csak egy kis szőke kislány vagyok!” Társadalmi nem és nyelvhasználat a munkahelyen. In: Barát Erzsébet – Sándor Klára (szerk.) A nő helye a magyar nyelvhasználatban. Nyelv, ideológia, média konferencia 2005. szeptember 8–9. JATEPRess, Szeged, 275–289.

Schmidt, Jürgen Erich 2001. Einleitung. In Schmidt, Jürgen Erich (Hg.): Neue Wege der Intonationsforschung. Georg Olms Verlag, Hildesheim–Zürich–New York, 1–8.

Selting, Margret 1983. Institutionelle Kommunikation: Stilwechsel als Mittel strategischer Interaktion. Linguistische Berichte 86. 29–48.

Shapley, Marian 1987. Prosodic variation and audience response. Papers in Pragmatics 1. 66–80.

Shriberg, Elizabeth Ellen 1994. Preliminaries to a theory of speech disfluences. PhD thesis. University of California at Berkeley. http://www.speech.sri.com/papers/shriberg-thesis.pdf

de Silva, Viola – Iivonen, Antti – Bondarko, Liya V. – Pols, Louis C. W. 2003. Common and language dependent phonetic differences between read and spontaneous speech in Russian, Finnish and Dutch. In Solé, Maria-Josep – Recasens, Daniel – Romero, Joachim (eds.): Proceedings of the 15th International Congress of Phonetic Sciences. Barcelona 3-9 August 2003. Universitat Autonoma de Barcelona, Barcelona, 2977–2980.

Slifka, Janet 2007. Irregular phonation and its preferred role as a cue to silence in phonological systems. Proceeding of the 16th International Congress of Phonetic Sciences. Saarland University, Saarbrücken. 229–232. http://icphs2007.de/conference/Papers/1767/1767.pdf

Stemberger, Joseph P. 1989. Speech errors in early child language production. Journal of Memory and Language 28. 164–188.

Strirling, Lesley – Fletcher, Janet – Mushin, Ilana – Wales, Roger 2001. Representational issues in annotation: Using the Australian map task corpus to relate prosody and discourse structure. Speech Communication 33. 113–134.

Su, Tzu-ting 2003. Using the same methodology to compare reduction and assimilation phenomena in spontaneous French and Taiwanese Mandarin. In Solé, Maria-Josep – Recasens, Daniel – Romero, Joachim (eds.): Proceedings of the 15th International Congress of Phonetic Sciences. Barcelona 3-9 August 2003. Universitat Autonoma de Barcelona, Barcelona, 2713–2716.

Sundberg, Ulla 1999. Quantity in infant-directed speech. Proceedings of the ICPhS 99. 2189– 2191

Szabó Eszter 2004. Megakadásjelenségek nyelvi játék közben. Beszédkutatás 2004. 200-208.

Szabó József 1983. A mondatszerkesztés nyelvszociológiai vizsgálata a nagykónyi nyelvjárásban. Nyelvészeti Tanulmányok 26. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szalamin Edit 1988. Az ún. témaismétlő névmások kérdéséhez. In Kontra Miklós (szerk.): Beszélt nyelvi tanulmányok. Linguistica, Series A, Studia et Dissertatio­nes 1. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 90–101.

Szende Tamás 1973. Spontán beszéd gyakorisági mutatói. Nyelvtudományi Értekezések 81. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szende Tamás 1997. Alapalak és lazítási folyamatok. Linguistica, Series A, Studia et Dissertationes 22. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.

Szépe Judit 2002. Hangsorépítési stratégiák nyelvbotlásokban és parafáziákban. Beszédkutatás 2002. 52–69.

Szépe Judit 2005. Beszédtévesztések közös elve afáziásoknál, időskorúaknál és mindennapi nyelvbotlásainkban. Beszédgyógyítás 16/1. 32–74.

Varga László 1987. Prozodémák a magyar beszédben és jelölésük az intonációs átiratban. In Műhelymunkák a nyelvészet és társtudományai köréből III. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 91–119.

Váradi Tamás 1988. A beszédszünet szubjektív és objektív regisztrálásának összevetéséről. In Kontra Miklós (szerk.): Beszélt nyelvi tanulmányok. Linguistica, Series A, Studia et Dissertationes 1. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 44–58.

Váradi Tamás 2003. A Budapesti Szociolingvisztikai Interjú. In Kiefer Ferenc (szerk.): A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, 339–359.

Wacha Imre 1973. Az elhangzó beszéd szövegfonetikai eszközeinek rendszere és összefüggései. Nyelvtudományi Közlemények 75. 77–103.

Wacha Imre 1974. Az elhangzó beszéd főbb akusztikus stíluskategóriáiról. Általános Nyelvészeti Tanulmányok X. 203–216.

Wacha Imre 1988. Élő nyelvi (spontán) szövegek megnyilatkozásainak (szintaktikai) vizsgálati szempontjaihoz (a gazdagréti kábeltelevízió élő nyelvi felvételei alapján). In Kontra Miklós (szerk.): Beszélt nyelvi tanulmányok. Linguistica, Series A, Studia et Dissertationes 1. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 102–158.

Wagner, Anita – Braun, Angelika 2003. Is voice quality language-dependent? Acoustic analyses based on speakers of three different languages. In Solé, Maria-Josep – Recasens, Daniel – Romero, Joachim (eds.): Proceedings of the 15th International Congress of Phonetic Sciences. Barcelona 3-9 August 2003. Universitat Autonoma de Barcelona, Barcelona, 651–654.

Wardhaugh, Ronald 1995. Szociolingvisztika. Osiris–Századvég, Budapest.

Watanabe, Michiko 2003. The constituent complexity and types of fillers in Japanese. In Solé, Maria-Josep – Recasens, Daniel – Romero, Joachim (eds.): Proceedings of the 15th International Congress of Phonetic Sciences. Barcelona 3-9 August 2003. Universitat Autonoma de Barcelona, Barcelona, 2473–2476.

Wells, Bill – Macfarlane, Sarah 1998. Prosody as an interactional resource: turn-projection and overlap. Language and Speech 41. (3–4.) 265–294.

Yaruss, J. Scott – Newman, Robyn M. – Flora, Tracy 1999. Language and disfluency in nonstuttering children’s conversational speech. Journal of Fluency Disorders 24/3. 185–207.